A méhszájon található elváltozások köznyelvben elterjedt neve méhszájseb kifejezés. Érdemes tisztában lenni vele, hogy ezeknek az elváltozásoknak több típusa is van. A legismertebbek ezek közül a méhnyakrák, méhnyakrepedés és méhszájseb.
Méhszájseb, vagyis ectropium kialakulása úgy zajlik, hogy a méhnyak csatornáját borító hám a méhszáj felszínére terjed, aminek következtében jóval sérülékenyebb, gyulladásra hajlamosabb lesz, továbbá kiváló táptalaj lesz a baktériumok számára, mint a méhszáj felszínét borító normális hám. Méhszájseb esetén mindenképp ajánlott a kezelés. A méhszájsebnek különféle tünetei vannak, amikből következtetni lehet a méhszájsebre. Ilyen például a szexuális aktust követő pecsételő vérzés. Érdemes tisztában lenni vele, hogy a méhszájseben található számos mirigy nagy mennyiségű lúgos váladékot termel. Ez a folyamat a hüvelyflóra eltolódásához vezet, valamint hüvelyfertőzéshez vezethet. Sajnos a méhszájon megtelepedő baktériumok folyamatos hüvelyfertőzést és folyást okoznak. Ekkor a szokásos helyi kezelés, vagyis a kúp nem segít, de a szájon át alkalmazott antibiotikum kezelés sem feltétlenül lesz eredményes.
A méhszájseb rutin vizsgálati módszere a kolposzkópia. Ennek keretein belül egy speciális mikroszkóppal az orvos áttekinti a méhszáj külső felszínét borító hámot. A citológiai vizsgálat által alaposabb meg lehet vizsgálni a méhszájat borító sejteket. Érdemes tudni, hogy a méhszájseb kezelésére többféle kezelés is létezik. Ilyen például a fagyasztás, ecsetelés, kimetszés, hurokkimetszés, lézeres párologtatás. Ha méhszájsebe van, akkor érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni a problémával. Bővebb információkért látogasson el a belvarosiorvosicentrum.hu weboldalra, ahol elérhetőséget is talál!